Tiroli lakodalom a havas hegyek között
Amikor Adriane és Marco nagy napjára készültünk, nem is igazán sejtettük, hogy milyen élményben lesz részünk.
Éjjel érkeztünk, így csak reggel tudtuk megnézni, hogy valójában hova is jöttünk: havas csúcsok látványára és tehénkolompolásra ébredtünk. Varázslatos volt.
Az első napon egy polgári szertartáson vettünk részt egy völgyben lévő kis tisztáson, amelyet régi hegyvidéki házak vettek körbe. Adriane magyar, Marco német származású, Münchenben élnek, de megfogta őket a táj szépsége és beleszerettek ebbe a helyszínbe, amit teljes mértékben meg tudunk érteni. Erre a szertartásra mindenki hagyományos bajor ruhában érkezett. Délután alkalmunk nyílt egy kicsit turistáskodni, megnéztünk egy közelben lévő, hegyekkel körülvett tavat. Eszméletlenül szép volt a természet az év ebben a szakában.
A második napon már a készülődéstől kezdtük a fotózást, majd egy templomi szertartás után megérkeztünk a vacsora helyszínére. És ez volt az a pillanat, amikor igazán leesett az állunk. A hegy tetejére épült étterem egyik oldalán egy hosszú üveges teraszról lehetett élvezni a kilátást, amely gyakorlatilag 180 fokban elterülő fehér hegycsúcsokat jelentett. Még soha nem jártunk ilyen gyönyörű helyen, sajnos nem igazán lehet átadni sem fotókkal, sem videókkal az élményt, hogy milyen volt ott állni ez előtt az elképesztő látvány előtt.
A vendégvárás, a nyitótánc és a tortavágás is ezen a teraszon zajlott, csak később húzódtunk a beltérbe a vacsora és a buli idejére. Sajátos módon keveredett itt a magyar-német jelleg, először mulatós magyaros zenékkel, majd egy híres német banda csinált fergeteges bulit. De számunkra az is fénypontja volt a napnak, amikor az egyik vendég tangóharmonikát ragadott és elénekelt néhány hagyományos dallamot az alpesi táj előterében.
Mielőtt teljesen lement a nap még igyekeztünk magunkba szívni és elraktározni ezt a látványt, a hegyek nyugalmát, monumentalitását, melyet azt hiszem, nem felejtünk el soha.
